Mi legyen a lebeszélés ördögével?

Mi is az a lebeszélés ördöge? Bizonyára ismered. Ott van benned, bennem. Hiszünk valamiben, érezzük az ötletünk nagyszerűségét, van bennünk vágy, már akár a környezetünk is támogat a változásban, változtatásban, belevágásban, indulásban.... aztán mégis történik valami.
Ördögünk akcióba kezd és beindul a lebeszélő. :) Ismered?
Azon gondolkodtam, hogy mennyire merjük bevallani, hogy félünk? Honnan jön a félelem? Milyen hiedelmek bénítanak le? Ha egy másik világ gyermekeként szocializálódunk, talán másképp lenne? Nem is ismernénk a lebeszélés ördögét? Nézzük az amerikai iskolarendszert. Valahol az alapoknál már táplálni kezdik a gyerekek tudatát, hogy mennyire értékesek, nagyszerűek... és ezt ők szépen el is hiszik. Ezer irányból bírálhatnánk az amerikaiakat, de az önbizalom építés kérdéskörben szerintem elvitathatatlan érdemekkel büszkélkedhetnek. Ne de mi itt élünk, itt álmodozunk és itt kezdünk bele bármilyen célunk megvalósításába. Ha belekezdünk. Mitől fog akkor ez a neveltetési mizéria megváltozni? Ki szakítja meg a láncot? Ki ismeri fel, hogy adja tovább gyermekinek azokat a félelmeket, amelyeket évtizedekig hallgatott szüleitől, nevelőitől? Valakinek lépnie kell! Ébredjünk már fel! A lebeszélés ördöge nem is létezik. Csak azt hisszük, hogy igen. Egyszerűen kérdőjelezzük meg a létezését és meg fogunk lepődni!

Mi fog történni?

Most akkor annyi a poénnak? Nem is akarod kipróbálni?
Hát jó. :)
Az fog történni, hogy megkérdezed önmagadtól, hogy ez tény?
És akkor azt válaszolod, hogy nem. És akkor meg kell válaszolnod az összes többi kérdésedet is.
De ez már egy újabb történet lesz!

Fontos a sorrend?

Sorrend. Döntéseink egymás után.

Mondhatod, hogy Te tudod. Igen. Vagy ugyanennyi erővel nem tudod. Személy szerint azt gondolom, hogy TUDOD, de döntéseink néha elemi erővel legyűrnek.

Elgondolkodtál már azon, hogy milyen események, történések, gondolatok következtében kezdesz topogni? Döntés.
Dönteni kell! Ki is mondta ezt?! Mi van akkor, ha a döntések megszületnek? Tehát Neked annyi a dolgod, hogy megvárod, míg megérkezik szívedhez, lelkedbe, fejedbe... ahová kell! :)
Legtöbbször akkor kezdődik a probléma, ha elhisszük, hogy bármit meg kellene oldanunk az adott helyzetben és a döntésképtelenségünk a szinte leggyötrőbb tulajdonságaink egyikévé nő... és ettől mi elképesztően pocsékul tudjuk érezni magunkat. Ha pedig már itt tartunk, akkor a kör bezárult. Kiver a veríték, lüktet az agy, sajog a hát, nehéz a váll, kevés a levegő és társai... Ismered?
Na akkor kezdjük újra!
Képes vagy kicsit hátradőlni? Mély lélegzet. Kérdezd meg magadtól újra: Tény, hogy döntenem kell? Ki lennél e gondolat nélkül? Elképzelhető, hogy nem is kell még döntened?
Most azt a verziót vizsgáljuk, amikor mégis ragaszkodsz az alapfelálláshoz, miszerint döntened kell.

Mi is az a döntés? Talán az, amikor a kínálkozó lehetőségekből egy lehetőség kiválasztása történik.

Mérlegelés. Megy? Ismered? Döntési mátrix.
Egyike a nagyszerű segítőknek.
Írd össze a stratégiáidat, majd írd mellé, hogy azok milyen következményekkel járnak különböző tényállapotok esetén. Ha szeretnéd, akkor írhatsz pontokat és melléjük, amelyek szorzóként működnek. Ezek után már csak számolnod kell, és az adatok megadják, hogy a választható utak közül most melyik az, amelyik vizsgálati szempontjaid és súlyozásod miatt a legideálisabb döntés a számodra.
Bárki más csinálná meg helyetted, egészen biztosan egész más eredményt hoz. Ahány ember, annyi nézőpont, annyi fontossági sorrend.
Éppen ezért javaslom, hogy egyedül csináld meg. Nem a párod, szülőd, főnököd, gyereked szemén keresztül. Ez a kihívás. Legyél annyira önző, hogy kellően fontosnak tarts a saját szempontjaidat.
Ha pedig a rangsor egyértelművé teszi, hogy melyik úton haladsz tovább, akkor menj. Ne mérgezd magad a "mi lett volna, ha" kezdetű mondatokkal. Zsákutca. Menekülj előre. Pontosabban menetelj előre. A sorrend jön majd automatikusan, egymás után, szépen sorban! Mert hinned kell a belső barométeredben. Te tudod, hogy mi a jó Neked. Elhiszed?

Üzleti terv önmagamról?

Jól hangzik, ugye?!? Kapásból rávágod, hogy ilyeneket nagyvállalatok csinálnak, ha nincs jobb dolguk.
Biztos vagy benne? És mi van akkor, ha kisvállalatok is csinálják, sőt kicsi csúsztatással bizonyos típusú emberek is csinálják. :)
Én abban hiszek, hogy semmit sem lehet erőltetni, mert könnyen nyögvenyelőssé válhat bármi. Viszont abban is hiszek, hogy mindent "fejben" nem lehet végigvinni, mert a gondolatok ezrei ahogy jönnek, ugyanolyan gyorsan el is illannak. Ugyebár!? :)
Akkor marad a régi jól bevált módszer, elő a kedvenc tollad, notesz, üres papírlapok... és indulhat az ötletbörze. Brainstorming. Minek? Hogyan? Leginkább azért, hogy meglepd önmagad, hogy mi minden van benned, a fejedben, a szívedben, meg azért, hogy kerek egésszé összeállva ráláss, hogy kikre van még szükséged, hogy minden pontosan olyan legyen, amilyennek szeretnéd és ha már másoknál tartunk, nem árt olyan formába hozni agyalásodat, hogy könnyen fogyasztható, értelmezhető és támogatható legyen!
Mit fogunk körbejárni - akár személyes énmárkádról kezdünk agyalni, akár egy mikrovállalkozásól? Leginkább a ki vagyok, mit akarok, miben vagyok jó, mit adhatok, amitől mások többek, boldogabban, elégedettebbek lehetnek és persze, mi az, amitől ÉN elégedett lehetek. Látszólag egyszerű, de érdemes a megvizsgálni közelebbről. Papír előtted? Toll a kezedben? Vágj bele, írd össze, tisztázás és cenzúra nélkül, mindent papírra, ami kibuggyan a fejedből.
Sok-sok írogatás után jöhet a tisztogatás, elemzés, átgondolás... amely folyamat végére lesz egy letisztult kép, na az lesz a Te első, kezdetleges üzleti terved. Terv egy változási, változtatási folyamatról, terv egy megújulásról, terv egy új életről.
Javaslom, hogy kezdd el azt az ötletelést és megígérem, hogy a letisztázás után visszatérünk arra az üzleti tervre, sokkal komolyabban és részletesebben!

Megszületett a döntés!

És akkor már minden okés? Indul a mandula?

Nem akarlak már az elején megrettenteni, sem a kedvedet végérvényesen elvenni! Inkább felvértezni egy harcra, amely egészen biztosan a Te győzelmedet hozza, ha hiszel benne. Pontosabban önmagadban!

Hiszel?

Na akkor itt most ragadjunk is le egy egészen kicsit.
Hiszel önmagadban? Határozott igen?
Akkor folytatjuk... :)

Mindjárt.

Kicsit bizonytalan az igen, vagy ugyanennyire bizonytalan a nem? Nem számít. Ez a blog pontosan azért kelt életre, hogy segítsen határozottá tenni az igent! Nem kicsi a cél!! De mentségemre szolgáljon, hogy én hiszek ebben a célban és hiszek önmagamban, hogy hitelesen lehetek e cél szolgálatában! :)

És persze beszélnünk kell a határozottan nem-et mondók táborával is. Nem hiszel magadban? Biztos? Ez tény? Szerintem sikerül majd megingatnom Téged is, ha időben előre haladva olvasója maradsz blogomnak. :)

Akkor kanyarodjunk vissza az elejére!

Jó a hír, megszületett a döntésed. Összeraksz valami különleges, egyedi, ütős dolgot, ami igazán fontos és maradandó a világban. Remélem, hogy nem kell túlragoznom, teljesen mindegy, hogy a saját személyiséged megerősítéséről vagy éledező kisvállalkozásodról beszélünk. Rendben?

Végiggondoltad, hogy mibe vágsz bele?

Lesz kitartásod?

Elszántságod?

Tisztán látod, hogy senkinek sincs joga elbizonytalanítani vagy megkérdőjelezni mindazt, amiben Te hiszel?

Akkor is folytatod, ha túl sok lesz a nehezítő körülmény?

Képes vagy megrázni magad és felpörögni, ha valami miatt kicsit "megpadlózol"?

Na jó... ha tényleg nem csak illúzió és VALÓBAN megszületett az a döntés, akkor van miről beszélnünk, akkor érdemes szövetkeznünk... és ELÉRNI A CÉLJAID, még akkor is, ha azok a csillagokig érnek!

Benne vagy?

Hogy kezdődik általában?

Nagy gyakorisággal egyformán kezdődik. Gondolatok, visszatérő ötletek éjjel és nappal. Nyugtalan pillanatok, de közben belső derű. Rengeteg kérdés, kevés válasz. Néha kapkodás, máskor ötletek nélküli megtorpanás. Félmondatok, papírcetlik, hirtelen jött gondolat-foszlányok. Agymenés és gejzírként feltörő ötlet-lavina. Mások figyelése, elbizonytalanodás, visszakozás. Önmagunk meggyőzése, hogy nem is olyan jó ötlet... aztán váratlanul egy elkapott fél-mondat, egy filmrészlet, egy újságcikk vagy épp egy álom... és minden kezdődik megint.
Mert az ötlet - ami a TIED - testet ölt lassan, már nem maradhat a gondolataid közé bezárva. Túl jó ahhoz, hogy ne engedd megvalósulni. Nincs mese, már biztos vagy benne... Megcsinálod!

Na igen. De hogyan?